Teszt2023

Blog

  • Iskolai erőszak kérdőív

    Erős igényük van az irányításra és a dominanciára. Impulzivitásuk és ellenséges érzelmeik, externalizáló zavaraik alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy a mások feletti uralmukat, a másoknak okozott fájdalmat, szenvedést elégedettséggel, pozitív élményként élik
    meg. A zaklatók között vannak olyan diákok akik részesei, de nem kezdeményezői az erőszakos cselekményeknek (őket passzív zaklatók
    megkülönböztető jelzéssel illetik)

    Figula Erika -Margitics Ferenc -Barcsa Lászlóné -Madácsi Mária – Pauwlik Zsuzsa – Rozgonyi Tiborné 2008 Krúdy Könyvkiadó Nyíregyháza – IskolaiErszakKrdvtesztsFelhasznlikziknyv.pdf

    A bullying/viktimizáció a családok körében és az iskolákban (a
    tanárok, a diákok, a gyermekközösségek életében) akár ösztönösen,
    akár tudatosan mindig is jelen volt és jelen van.

    Ebben a kérdőívben olyan állításokat találsz, amelyek olyan
    viselkedésekre utalnak, amelyeket az iskolában -társaiddal vagy
    társaid között- történt konfliktusok során tapasztalhatók. Minden
    állításhoz négyféle válaszlehetőség tartozik:

    Az Iskolai Erőszak Kérdőív 5 dimenzó mentén tárja fel az iskolai életben előforduló erőszakos jelenségeket: áldozat, csatlakozó beavatkozás, segítő beavatkozás, szemlélő, támadó.

    A kérdőív három konstruktumot definiál: áldozat, szemlélő, támadó, melyet egyes alskálák mérnek.

    A tipikus iskolai áldozatok a tanulók többségéhez viszonyítva
    sokkal szorongóbbak, érzékenyebbek, aggódóbbak, csendesebbek.

  • A szemlélők szerepe az iskolai zaklatásban

    Alapvető fontosságú a tanárok és diákok zaklatással kapcsolatos edukációja, mivel kevés az információjuk a zaklatás különböző
    megnyilvánulási formáiról, a rövid és hosszú távú káros hatásairól és a közbeavatkozási lehetőségekről.

    KÖRMENDI Attila, SZKLENÁRIK Péter 2014 ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA – AP_2014_2_Kormendi_Szklenarik.pdf

    A szemlélők fontos szerepet játszhatnának a zaklatás megelőzésében és kezelésében.

  • Bullying in schools: the state of knowledge and effective interventions

    Az áldozattá válás számos internalizáló problémával jár, mint például a depresszió, a szorongás és az alacsony önbecsülés (Cook et al., 2010 ; Hawker & Boulton, 2000 ). Az áldozattá válás számos interperszonális nehézséggel is összefügg, mint például a kortársak elutasítása, a kortársak alacsony elfogadása, a kevés barátság vagy a barátság hiánya és a barátság negatív minősége (Cook és mtsai, 2010 ; Hawker és Boulton, 2000 ). Emellett a külső problémákkal küzdő és alacsony szintű proszociális viselkedésű gyerekek nagyobb valószínűséggel válnak áldozattá (Card, 2003 ; lásd a zaklató áldozatokról szóló részt). az önbizalomhiányos és bizonytalan gyerekek agresszióra ösztönző felismeréseket válthatnak ki a potenciális zaklatókban. Gyakran a legkedvezőtlenebb otthoni környezetből származnak, amelyet rossz bánásmód és elhanyagolt szülői nevelés jellemez

    Ersilia Menesini, Christina Salmivalli 2017 https://doi.org/10.1080/13548506.2017.1279740 Psychology, Health & Medicine – Bullying in schools the state of knowledge and effective interventions.pdf

    Az iskolai évek során a zaklatás az erőszak egyik leggyakoribb megnyilvánulása a kortársak körében

  • Az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló magatartásminták vizsgálata általános és középiskolai diákoknál

    H0: csak a 70 kérdéses kérdőívet használta és a fiúk-lányok összevetésben használta.

    H0: eltér egymástól az iskolai erőszakra adott magatartásminták szerkezete a lányoknál és a fiúknál. Ebben az életkorban is mindkét nem az áldozattá válás legfôbb összetevôjének a társas támasz elvesztését érezte, melyet lányoknál az érzelmi reakció. A támadó magatartásminta minden korosztály esetében jelentôs, szignifikáns mértékben volt jellemzôbb a fiúkra, mint a lányokra. Minden korosztálynál jelentôs mértékû eltérést találtunk az affektív reakció terén, amelyre a lányok sokkal hajlamosabbnak mutatkoztak, mint a fiúk

    VASSNÉ FIGULA ERIKA, MARGITICS FERENC, MARGITICS LÁSZLÓNÉ, MADÁCSI MÁRIA, PAUWLIK ZSUZSA, ROZGONYI TIBORNÉ 2009 Mentálhigiéné és Pszichoszomatika – mental.10.2009.2.1.pdf

    Cél: Iskolai gyakorlatban előforduló erőszakos magatartás és viselkedésminták szerkezete

    előfordulási aránya: 1támadó, 2álldozat, 3csatlakozó beavatkozó, 4segítő beavatkozó, 5szemlélô

    Az iskolai gyakorlatban az iskolai erôszakkal kapcsolatos magatartás- és viselkedésminták vizsgálatára kutatócsoportunk tesztfejlesztő eredményeként kialakított Iskolai Erőszak Kérdőívet használtuk.

    Az általános iskolai korosztálynál (11-14 év) az iskolai erőszakra adott reakciók közül a leggyakrabban előforduló magatartásminta – nemektől függetlenül – a segítő beavatkozás volt.

    Dan Olweus nevéhez köthető a Zaklató / Áldozat Kérdőív kidolgozása, amely különböző országokban végzett kutatásokban is hasznosnak bizonyult.

  • AZ ISKOLAI ERŐSZAK SZEMÉLYISÉGTÉNYEZŐI

    énhatékonyság, kontrollképesség, érzelmi intelligencia

    Figula Erika, Margitics Ferenc

    2013

    ISKOLAI ERŐSZAK KÖNYVEK

    Aziskolaierszakszemlyisgtnyezi.pdf (oned)

    A pozitív megközelítés feladata az iskolai prevenció megvalósítása.

  • School bullying from a sociocultural perspective

    Az iskolai zaklatás szociokulturális szemszögből

    A szociokulturális megközelítések gyökerei Vigotszkij (1978) munkájában találhatók

    Rachel E. Maundera, Sarah Crafter 2018 Aggression and Violent Behavior ScienceDirect Elsevier 1-s2.0-S1359178917302082-main.pdf

    Az iskolai zaklatás fontos probléma, a cikkben szociokulturális elméleti keretek segítségével fejlesztjük az iskolai zaklatással kapcsolatos gondolkodásunkat. Három fő téma körül tekintjük át a meglévő irodalmat: 1) A zaklatás fogalmi meghatározása és értelmezése; 2) A zaklatás kapcsolati vonatkozásai 3) A zaklatás mint valaki életpályájának része. A megfélemlítés kontextusfüggő, és figyelmet kell fordítani a szituált kapcsolatokra és a viselkedést körülvevő többféle helyzetre.

  • A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás

    SALLAY VIOLA, MARTOS TAMÁS, FÖLDVÁRI MÓNIKA, SZABÓ TÜNDE, ITTZÉS ANDRÁS 2014 Mentálhigiéné és Pszichoszomatika REAL – az MTA Könyvtárának Repozitóriuma mental.15.2014.3.7.pdf

    Rosenberg Önértékelés Skálájánk magyar változata (RSES-H) a belső konzisztenciájának vizsgálata alapján egy megbízható és érvényes mérőeszköz.

  • Szociális szorongás és önértékelés: a „Félelem a negatív megítéléstől” (FÉLNE) kérdőív hazai adaptációja

    Perczel-Forintos Dóra dr., Kresznerits Szilvia 2017 Orvosi Hetilap [17886120 – Orvosi Hetilap] Szociális szorongás és önértékelés_ a „Félelem a_ negatív megítéléstől” (FÉLNE) kérdőív hazai adaptációja.pdf

    A szociális szorongás zavar a harmadik leggyakoribb pszichiátriai megbetegedés.

    Módszer: Mintavétel és résztvevők: A vizsgálatba 255 főt vontunk be

  • Iskolai bántalmazás a diákok perspektívájából

    Siegler Anna 2020 Iskolakultúra 33495-Article Text-37809-1-10-20200729.pdf

    Siegler (2020) kutatásában megállapítja, hogy a diákok eltérő mentális állapotot tulajdonítanak társaiknak attól függően milyen szerepben észlelték magukat a bullying dinamikájában.

    Módszertan:

    Az adatgyűjtés során, az iskolák képviselőinek személyes megkeresése után, az igazgatók írásbeli tájékoztatásban részesültek a vizsgálat menetéről, a használt mérőeszközökről, és engedélyükkel történt a kérdőíves adatfelvétel. Az osztályokat tanító pedagógus segítségével szülői tájékoztatók és passzív beleegyező nyilatkozatok kiosztására került sor, melyeket csak abban az esetben kellett visszajuttatniuk, ha a szülő nem egyezett bele abba, hogy a vizsgálatban gyermeke részt vegyen. Ezt követően csoportos kitöltés
    segítségével 20-30 percben a diákok papíralapon töltötték ki a kérdőív csomagot, melyet

    Az adatfelvételbe 10 darab kilencedik évfolyamra járó osztály vonódott be, Összesen 138 diák kérdőívét dolgoztuk fel

    Mérési eszközök:

    A bántalmazásban betöltött szerep mérésére Ken Rigby-féle Iskolai Bántalmazás Kérdőívet használtam (BPQ – Rigby és Slee,1993), amely a gyermek által érzékelt bántalmazást és általa elkövetett zaklatásokat méri. A kérdőív összesen 20 itemet tartalmaz
    és 3 faktorba telítődik: Zaklató, Áldozat és Proszociális

  • Etikai kérelmek

    Tisztelt Intézményvezető Úr/Asszony! 

    A Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének másodéves hallgatójaként fejlődéslélektani témájú kutatást szeretnék folytatni.

    Kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy hogyan befolyásolják a motivációs, affektív és szocializációs tényezők a 14-18 éves középiskolás diákok szándékos önszabályozási és mentalizációs folyamatait. Ezen szándékos önszabályozási faktorok mérésére Magyarországon validált kérdőíveket használunk, melyeket egyesítve, online formában adunk közre.

    A kutatás során szeretnénk a diákokat egy 9 szakaszból álló zárt online kérdőív kitöltésére megkérni. A kérdőív kitöltése anonim módon, önkéntes alapon történik és kb. 40-45 percet vesz igénybe, a szülőktől/gondviselőktől passzív beleegyező nyilatkozatot kérünk, melyet az online kérdőív linkjével együtt küldünk ki a gyerekek részére, amit a szülőnek akkor kell aláírva visszaküldeni, ha nem egyezik bele.

    A kérdőívben nincsenek jó vagy rossz válaszok. A vizsgálatnak káros következménye nincs. A válaszadó személye a kitöltést követően nem lesz visszakereshető. 

    Kérjük, járuljon hozzá a kutatáshoz és támogassa annak lefolytatását az intézményi keretek között!

    Köszönettel

    A szülőknek küldendő informált beleegyezés szövege:

    Tisztelt Szülő/Gondviselő!

    A Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének 2. éves hallgatójaként fejlődéslélektani témájú kutatást szeretnénk folytatni az Ön gyermekével. Kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy hogyan befolyásolják a motivációs, affektív és szocializációs tényezők a 14-18 éves középiskolás diákok szándékos önszabályozási és mentalizációs folyamatait. Feltérképezzük, hogy a serdülő fiatalok hogyan viszonyulnak saját magukhoz, képet kapunk társas kapcsolataikról, jövőképükről, nehézségeikről. Ezen szándékos önszabályozási faktorok mérésére Magyarországon validált kérdőíveket használunk, melyeket egyesítve, online formában adunk közre. A kutatás során az Ön gyermekét egy 9 szakaszból álló zárt online kérdőív kitöltésére kérjük meg. A kérdőív kitöltése anonim módon, önkéntes alapon történik és kb. 40-45 percet vesz igénybe. A kérdőívben nincsenek jó vagy rossz válaszok. A vizsgálatnak káros következménye nincs. A válaszadó személye a kitöltést követően nem lesz visszakereshető.

    Ezúton kérem beleegyezését, hogy gyermeke a leírt kutatásban részt vehessen. Amennyiben a részvételbe beleegyezik, nem kell semmit sem tennie.  Ha nem egyezik bele, hogy gyermeke részt vegyen, kérem jelezze azt aláírásával, és juttassa azt vissza emailban az osztályfőnökhöz!

    Az Ön gyermekének vizsgálati adatait név nélkül, tudományos célra felhasználjuk. Az adatokat az anonimitást megőrizve, statisztikai célokra, általános összefüggések feltérképezésére használjuk, azonosításra nem alkalmas adatait más kutatók számára is hozzáférhetővé tesszük. A vizsgálati adatok kutatási és nem diagnosztikai célokat szolgálnak, ilyen jellegű szakvéleményre a vizsgálatok elvégzését követően visszajelzést adni nem áll módunkban.

    A vizsgálatban való részvételével jelentősen segíti munkánkat, melyet ezúton is megköszönünk.

    A kutatást a Pszichológiai Intézet oktatója Sz E felügyeli és irányítja.

    Amennyiben bármilyen kérdése merülne fel a kutatással kapcsolatban, kérem, keressen meg az alábbi elérhetőségeken:

    Kutatást vezető hallgató: G S

    Elérhetőségeim: e-mail: s.g@gmail.com, telefon: +3670

    Bp., 2021. 03. 25.

    Az osztályfőnök számára visszaküldendő e-mail tartalma:

    • Nem adom beleegyezésemet, gyermekem részvételéhez.

    ……………………………………………..                              ……………

    (Szülő vagy gondviselő aláírása)                     ( dátum )

    A sedülőknek küldendő szöveg:

    Kedves Válaszadó!


    A következ linkre kattintva: a szándékos önszabályozás és a mentalizáció folyamatának vizsgálata című tesztre lépsz. A teszt kitöltésével képet kaphatunk arról, hogy Te hogyan gondolkodsz saját magadról, a jövődről, a nehézségeidről, mit gondolsz a családi kapcsolataidról.
    A vizsgálatnak káros következménye nincs. A részvétel önkéntes és anonim.

    A kérdőív 9 szakaszból áll és kitöltése kb 35-40 percet vesz igénybe.
    Kérdés, észrevétel esetén kérem keressen bizalommal az alábbi e-mail címen: ttt@gmail.com
    Köszönjük, hogy a teszt kitöltésével segíted munkánkat!


    Pszichológia Intézet hallgatói

    Előző
    Következő