Teszt2023

Blog

  • Iskolai erőszak során támadóvá, áldozattá vagy provokatív áldozattá váló tanulók egyes személyiségjellemzői

    MARGITICS Ferenc, FIGULA Erika

    temperamentum és karakter vizsgálata. Cloninger-féle Temperamentum és
    Karakter Kérdőív magyar változata (Rózsa et al., 2005). A kérdőív 240

    0802MargiticsFerenc-FigulaErika.pdf

  • Iskolai erőszak: a beavatkozó szemlélő magatartásforma családi szocializációs háttértényezői

    Goch-féle Családi szocializációs kérdőív, Szülői bánásmód kérdőív magyar változata (TÓTH−GERVAI 1999), Iskolai erőszak kérdőív

    Pauwlik Zsuzsa, Margitics Ferenc, Figula Erika, Szatmári Ágnes 2012 – EPA00035_upsz_2012_07-08_213-228.pdf

    15oldal – 18db irodalom

    Bevezetés – a vizsgálat célja – Módszerek – 1. minta 2. vizsgálat eszközei

  • Iskolai erőszak: az áldozat-, támadó- és provokatíváldozat-magatartásminta családszocializációs háttértényezői

    mérőeszközök: 1Goch-féle Családi Szocializációs Kérdôív 2Iskolai erôszak kérdôív (Vassné Figula és mtsai, 2008)

    Az iskolai erőszak családi szocializációs háttértényezôi

    Figula Erika, Margitics Ferenc, Pauwlik Zsuzsa, Szatmári Ágnes 2011 Mentálhigiéné és Pszichoszomatika – mental.12.2011.1.4.pdf

    milyen szülői nevelési minták (nevelési attitűdök, nevelési stílus, nevelési célok, szülôi bánásmód) állhatnak az iskolai erőszak során
    előforduló egyes magatartásminták (áldozat, támadó, provokatív áldozat) hátterében

  • Gyermek Állapot – Vonás Szorongás Kérdőív

    Speilberger és munkatársai 1973-ban, melyet iskolás gyerekek
    szorongásszintjének a vizsgálatára alkalmaztak. A kérdőív magyar változatának kidolgozása
    Sipos Mihály és Sipos Kornél nevéhez kapcsolódik. A kérdőív 40 kérdést tartalmaz.

    Gyermek-Állapot-–-Vonás-Szorongás-Kérdőív-.pdf

  • The Effectiveness of Whole-School Antibullying Programs: A Synthesis of Evaluation Research

    Az egész iskolás antibullying programok hatékonysága: Az értékelési kutatás szintézise. csak kis részük hozott pozitív eredményeket. végrehajtást szisztematikusan ellenőrizték, általában hatékonyabbak voltak

    J. David Smith, Barry H. Schneider, Peter K. Smith & Katerina Ananiadou 2004 School Psychology Review – smith04B.pdf

    A kezelés integrálása. Amint a 2,7 táblázatban látszik 14 tanulmány vertikális szisztéma szerint a beavatkozást…. A két szintű program ellenőrzés (kategorizálás mint megelőzés vagy hiányzók) voltak keresztbe csoportosítva a beavatkozás hatása (átlagos)

  • The Role of Community, Family, Peer, and School Factors in Group Bullying: Implications for School-Based Intervention

    A közösség, a család, a társak és az iskolai tényezők szerepe a csoportos zaklatásban: az iskolai beavatkozás következményei

    a tanulmány olyan közösségi és családi tényezőket vizsgált, amelyek a csoportos zaklatás és áldozattá válás esélyeinek csökkentésére. Módszerek: Többszintű logisztikai regressziót használtunk

    Michael J. Mann, Alfgeir L. Kristjansson, Inga Dora Sigfusdottir, Megan L. Smith 2015 School Health Wiley Online Library – Mann_et_al-2015-Journal_of_School_Health-2.pdf

    Az 1 tábla a leíró statisztikáját mutatja az összes változójárol a tanulmánynak. Kevesebb mint 17 % -a a részvevőknek volt résztvevője a 3 zaklatásos viselkedésnek, és csak 10% beszélt valamilyen áldozattá válásról. A 2 táblázat mutatja a 3 zaklató modell típust. A szülői támogatás megvédte a zaklatás ellen az 1 és a 3 módú viselkedésben és időt töltöttek a szülők elleni zaklatás viselkedéssel a 2 és 3 módban. Az iskolai faktorok rosszabbodása a tanárokkal volt állandó kapcsolatban egy nagyobb eséllyel azaklató viselkedésre.

    A zaklatás áldozattá válásának többszintű korrelációi – Logisztikai regressziós modellek esélyarányokkal és 95%-os bizalmi intervallumokkal

    Szülői faktorok: szülői kapcsolat, szülői ellenőrzés, szülői támogatás, szülővel töltött idő

    Iskolai faktorok: nem szeret iskolába járni, kapcsolata a tanárokkal

    Egyenrangú csoportok faktorai: ismer más tanulókat a környékről, kortárs támogatás

    Kommunikációs faktor: generációk közötti zártság, szomszédok közbelépése, beszédzavar

    Háttér faktorok: szex, családi, struktúra, anya iskolázottsága, apa iskolázottsága, család anyagi helyzete, nem a környékbeli iskolába jár, 12 hónapon belül költöztek, iskola váltása 12 hónapon belül

  • A pszichológiai kutatás módszertana

    Szokolszky Ágnes

    2020 Osiris Kiadó Budapest

    A korrelációs kutatási stratégia természetesen előforduló változók közötti statisztikailag megalapozott megalapozott összefüggéseket vizsgál. Az adatgyűjtés módszere lehet kérdőív. (320)

    Egy kérdőíves vizsgálat lelke maga a kérdőív. A kérdőív egy módszertanilag megalapozottan kifejlesztett és megszerkesztett kérdéssor, amely a kutatás középpontjában álló konstruktumra irányuló behatárólt (struktúrált) válaszokat hív elő. (365)

    A megfelelő kérdőív használata, gondos kidolgozási folyamaton megy keresztül, megbízhatóságra érvényességre kérdőív pszichometriai megalapozottságára eredményeik összvethetőek

  • Pszichológia mindenkinek

    Philip Zimbardo

    2017 Libri Kiadó Budapest

    A nevelési stílus négy kategóriába sorolható: autoriter, irányító, engedékeny, közönbös. (219)

  • Fejlődéslélektan

    Michael Cole, Sheila R. Cole 2006 Osiris Kiadó Budapest

    A szociális tanulás elméletének képviselői úgy vélik a megfigyelés és megerősítés révén sajátítják el a gyerekek, hipotéziseket állítanak fel a helyes viselkedésről. Bandura szerint a megfigyeléses tanulás a következő tényezőktől függ: hozzáférhetőség, figyelem, emlékezet, mozgásreprodukció, motiváció. Kohlberg szerint a nemi identitás kialakítása kognitív fejlődés eredménye. (386-389)

    Kohlberg szerint az erkölcsi fejlődés három szintre azokon belő két szakaszra így összesen hat szakaszra osztható, amelyek a gyerekkortól a felnőttkorig tartanak. Az erkölcsi gondolkodás mérésére Kohlberg történeteket talált ki. A második szakaszban többé már nem függenek egy erős külső forrástól abban, hogy eldöntsék mi jó és mi rossz. A viselkedést a csoporttagok közötti kölcsönös viszonyok szabájozzák. A harmadik szakaszban 10-11 éves kortól a társaskapcsolataikba erkölcsi szempontomszerint ítélkeznek. Az önérdekkelk szemben fontosabbnak tartják a közös érzéseket, egyezségeket. (563-566)

    Akik nehezen alkalmazkodnak a társas környezethez, azokat a maladaptivitás veszélye fenyegeti. (586)

  • A vonásönbecsülés/-önértékelés kérdőíves mérésének lehetőségei

    A self-esteem önbecsülés pozití felhangot hordoz. A self-evalution önértékelés semleges felhangot hordoz. Önbecsülés fajtái globális-sprcifikus, vonás (egész személyiségre) – állapt önbecsülés (feltételes azaz kontingens). Vonásönbecsülés értelmezései énkompetencia énkedvelés

    Vizsgálati módszer: 9vizsgálatikérdőív -szocioökonómiaihelyzet. Korrelációk: depresszió, szorongás negatív együttjárás, reliziencia, jólét szoros pozitív együttjárás. Faktorszerkezet-tételtorzítás

    ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KONKLÚZIÓK KÉT ÖNBECSÜLÉS/
    ÖNÉRTÉKELÉS KÉRDŐÍV MAGYAR ADAPTÁCIÓJA NYOMÁN

    V. KOMLÓSI Annamária, RÓZSA Sándor, S. NAGY Zita, KÖTELES Ferenc, SÁGI Andrea, JÓNÁS Edina

    ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017 17(2):73–108. – AP_2017_2_V_Komlosi_etal.pdf DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2017.2.73

    Alapvető Önbecsülés (Basic Self-Esteem: BSE), Magönértékelések Skála (Core Self-Evaluation Scale: CSES) adaptációja, összevetve a Rosenberg Önbecsülés Skálával (RSES).