Speilberger és munkatársai 1973-ban, melyet iskolás gyerekek
szorongásszintjének a vizsgálatára alkalmaztak. A kérdőív magyar változatának kidolgozása
Sipos Mihály és Sipos Kornél nevéhez kapcsolódik. A kérdőív 40 kérdést tartalmaz.
Gyermek-Állapot-–-Vonás-Szorongás-Kérdőív-.pdf
Szokolszky Ágnes
2020 Osiris Kiadó Budapest
A korrelációs kutatási stratégia természetesen előforduló változók közötti statisztikailag megalapozott megalapozott összefüggéseket vizsgál. Az adatgyűjtés módszere lehet kérdőív. (320)
Egy kérdőíves vizsgálat lelke maga a kérdőív. A kérdőív egy módszertanilag megalapozottan kifejlesztett és megszerkesztett kérdéssor, amely a kutatás középpontjában álló konstruktumra irányuló behatárólt (struktúrált) válaszokat hív elő. (365)
A megfelelő kérdőív használata, gondos kidolgozási folyamaton megy keresztül, megbízhatóságra érvényességre kérdőív pszichometriai megalapozottságára eredményeik összvethetőek
Philip Zimbardo
2017 Libri Kiadó Budapest
A nevelési stílus négy kategóriába sorolható: autoriter, irányító, engedékeny, közönbös. (219)
Michael Cole, Sheila R. Cole 2006 Osiris Kiadó Budapest
A szociális tanulás elméletének képviselői úgy vélik a megfigyelés és megerősítés révén sajátítják el a gyerekek, hipotéziseket állítanak fel a helyes viselkedésről. Bandura szerint a megfigyeléses tanulás a következő tényezőktől függ: hozzáférhetőség, figyelem, emlékezet, mozgásreprodukció, motiváció. Kohlberg szerint a nemi identitás kialakítása kognitív fejlődés eredménye. (386-389)
Kohlberg szerint az erkölcsi fejlődés három szintre azokon belő két szakaszra így összesen hat szakaszra osztható, amelyek a gyerekkortól a felnőttkorig tartanak. Az erkölcsi gondolkodás mérésére Kohlberg történeteket talált ki. A második szakaszban többé már nem függenek egy erős külső forrástól abban, hogy eldöntsék mi jó és mi rossz. A viselkedést a csoporttagok közötti kölcsönös viszonyok szabájozzák. A harmadik szakaszban 10-11 éves kortól a társaskapcsolataikba erkölcsi szempontomszerint ítélkeznek. Az önérdekkelk szemben fontosabbnak tartják a közös érzéseket, egyezségeket. (563-566)
Akik nehezen alkalmazkodnak a társas környezethez, azokat a maladaptivitás veszélye fenyegeti. (586)
A self-esteem önbecsülés pozití felhangot hordoz. A self-evalution önértékelés semleges felhangot hordoz. Önbecsülés fajtái globális-sprcifikus, vonás (egész személyiségre) – állapt önbecsülés (feltételes azaz kontingens). Vonásönbecsülés értelmezései énkompetencia énkedvelés
Vizsgálati módszer: 9vizsgálatikérdőív -szocioökonómiaihelyzet. Korrelációk: depresszió, szorongás negatív együttjárás, reliziencia, jólét szoros pozitív együttjárás. Faktorszerkezet-tételtorzítás
ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KONKLÚZIÓK KÉT ÖNBECSÜLÉS/
ÖNÉRTÉKELÉS KÉRDŐÍV MAGYAR ADAPTÁCIÓJA NYOMÁN
V. KOMLÓSI Annamária, RÓZSA Sándor, S. NAGY Zita, KÖTELES Ferenc, SÁGI Andrea, JÓNÁS Edina
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017 17(2):73–108. – AP_2017_2_V_Komlosi_etal.pdf DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2017.2.73
Alapvető Önbecsülés (Basic Self-Esteem: BSE), Magönértékelések Skála (Core Self-Evaluation Scale: CSES) adaptációja, összevetve a Rosenberg Önbecsülés Skálával (RSES).
Erős igényük van az irányításra és a dominanciára. Impulzivitásuk és ellenséges érzelmeik, externalizáló zavaraik alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy a mások feletti uralmukat, a másoknak okozott fájdalmat, szenvedést elégedettséggel, pozitív élményként élik
meg. A zaklatók között vannak olyan diákok akik részesei, de nem kezdeményezői az erőszakos cselekményeknek (őket passzív zaklatók
megkülönböztető jelzéssel illetik)
Figula Erika -Margitics Ferenc -Barcsa Lászlóné -Madácsi Mária – Pauwlik Zsuzsa – Rozgonyi Tiborné 2008 Krúdy Könyvkiadó Nyíregyháza – IskolaiErszakKrdvtesztsFelhasznlikziknyv.pdf
A bullying/viktimizáció a családok körében és az iskolákban (a
tanárok, a diákok, a gyermekközösségek életében) akár ösztönösen,
akár tudatosan mindig is jelen volt és jelen van.
Ebben a kérdőívben olyan állításokat találsz, amelyek olyan
viselkedésekre utalnak, amelyeket az iskolában -társaiddal vagy
társaid között- történt konfliktusok során tapasztalhatók. Minden
állításhoz négyféle válaszlehetőség tartozik:
Az Iskolai Erőszak Kérdőív 5 dimenzó mentén tárja fel az iskolai életben előforduló erőszakos jelenségeket: áldozat, csatlakozó beavatkozás, segítő beavatkozás, szemlélő, támadó.
A kérdőív három konstruktumot definiál: áldozat, szemlélő, támadó, melyet egyes alskálák mérnek.
A tipikus iskolai áldozatok a tanulók többségéhez viszonyítva
sokkal szorongóbbak, érzékenyebbek, aggódóbbak, csendesebbek.
Alapvető fontosságú a tanárok és diákok zaklatással kapcsolatos edukációja, mivel kevés az információjuk a zaklatás különböző
megnyilvánulási formáiról, a rövid és hosszú távú káros hatásairól és a közbeavatkozási lehetőségekről.
KÖRMENDI Attila, SZKLENÁRIK Péter 2014 ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA – AP_2014_2_Kormendi_Szklenarik.pdf
A szemlélők fontos szerepet játszhatnának a zaklatás megelőzésében és kezelésében.