Teszt2023

Kategória: kutatás

  • Iskolai erőszak: a beavatkozó szemlélő magatartásforma családi szocializációs háttértényezői

    Goch-féle Családi szocializációs kérdőív, Szülői bánásmód kérdőív magyar változata (TÓTH−GERVAI 1999), Iskolai erőszak kérdőív

    Pauwlik Zsuzsa, Margitics Ferenc, Figula Erika, Szatmári Ágnes 2012 – EPA00035_upsz_2012_07-08_213-228.pdf

    15oldal – 18db irodalom

    Bevezetés – a vizsgálat célja – Módszerek – 1. minta 2. vizsgálat eszközei

  • Iskolai erőszak: az áldozat-, támadó- és provokatíváldozat-magatartásminta családszocializációs háttértényezői

    mérőeszközök: 1Goch-féle Családi Szocializációs Kérdôív 2Iskolai erôszak kérdôív (Vassné Figula és mtsai, 2008)

    Az iskolai erőszak családi szocializációs háttértényezôi

    Figula Erika, Margitics Ferenc, Pauwlik Zsuzsa, Szatmári Ágnes 2011 Mentálhigiéné és Pszichoszomatika – mental.12.2011.1.4.pdf

    milyen szülői nevelési minták (nevelési attitűdök, nevelési stílus, nevelési célok, szülôi bánásmód) állhatnak az iskolai erőszak során
    előforduló egyes magatartásminták (áldozat, támadó, provokatív áldozat) hátterében

  • The Effectiveness of Whole-School Antibullying Programs: A Synthesis of Evaluation Research

    Az egész iskolás antibullying programok hatékonysága: Az értékelési kutatás szintézise. csak kis részük hozott pozitív eredményeket. végrehajtást szisztematikusan ellenőrizték, általában hatékonyabbak voltak

    J. David Smith, Barry H. Schneider, Peter K. Smith & Katerina Ananiadou 2004 School Psychology Review – smith04B.pdf

    A kezelés integrálása. Amint a 2,7 táblázatban látszik 14 tanulmány vertikális szisztéma szerint a beavatkozást…. A két szintű program ellenőrzés (kategorizálás mint megelőzés vagy hiányzók) voltak keresztbe csoportosítva a beavatkozás hatása (átlagos)

  • The Role of Community, Family, Peer, and School Factors in Group Bullying: Implications for School-Based Intervention

    A közösség, a család, a társak és az iskolai tényezők szerepe a csoportos zaklatásban: az iskolai beavatkozás következményei

    a tanulmány olyan közösségi és családi tényezőket vizsgált, amelyek a csoportos zaklatás és áldozattá válás esélyeinek csökkentésére. Módszerek: Többszintű logisztikai regressziót használtunk

    Michael J. Mann, Alfgeir L. Kristjansson, Inga Dora Sigfusdottir, Megan L. Smith 2015 School Health Wiley Online Library – Mann_et_al-2015-Journal_of_School_Health-2.pdf

    Az 1 tábla a leíró statisztikáját mutatja az összes változójárol a tanulmánynak. Kevesebb mint 17 % -a a részvevőknek volt résztvevője a 3 zaklatásos viselkedésnek, és csak 10% beszélt valamilyen áldozattá válásról. A 2 táblázat mutatja a 3 zaklató modell típust. A szülői támogatás megvédte a zaklatás ellen az 1 és a 3 módú viselkedésben és időt töltöttek a szülők elleni zaklatás viselkedéssel a 2 és 3 módban. Az iskolai faktorok rosszabbodása a tanárokkal volt állandó kapcsolatban egy nagyobb eséllyel azaklató viselkedésre.

    A zaklatás áldozattá válásának többszintű korrelációi – Logisztikai regressziós modellek esélyarányokkal és 95%-os bizalmi intervallumokkal

    Szülői faktorok: szülői kapcsolat, szülői ellenőrzés, szülői támogatás, szülővel töltött idő

    Iskolai faktorok: nem szeret iskolába járni, kapcsolata a tanárokkal

    Egyenrangú csoportok faktorai: ismer más tanulókat a környékről, kortárs támogatás

    Kommunikációs faktor: generációk közötti zártság, szomszédok közbelépése, beszédzavar

    Háttér faktorok: szex, családi, struktúra, anya iskolázottsága, apa iskolázottsága, család anyagi helyzete, nem a környékbeli iskolába jár, 12 hónapon belül költöztek, iskola váltása 12 hónapon belül

  • A vonásönbecsülés/-önértékelés kérdőíves mérésének lehetőségei

    A self-esteem önbecsülés pozití felhangot hordoz. A self-evalution önértékelés semleges felhangot hordoz. Önbecsülés fajtái globális-sprcifikus, vonás (egész személyiségre) – állapt önbecsülés (feltételes azaz kontingens). Vonásönbecsülés értelmezései énkompetencia énkedvelés

    Vizsgálati módszer: 9vizsgálatikérdőív -szocioökonómiaihelyzet. Korrelációk: depresszió, szorongás negatív együttjárás, reliziencia, jólét szoros pozitív együttjárás. Faktorszerkezet-tételtorzítás

    ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KONKLÚZIÓK KÉT ÖNBECSÜLÉS/
    ÖNÉRTÉKELÉS KÉRDŐÍV MAGYAR ADAPTÁCIÓJA NYOMÁN

    V. KOMLÓSI Annamária, RÓZSA Sándor, S. NAGY Zita, KÖTELES Ferenc, SÁGI Andrea, JÓNÁS Edina

    ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017 17(2):73–108. – AP_2017_2_V_Komlosi_etal.pdf DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2017.2.73

    Alapvető Önbecsülés (Basic Self-Esteem: BSE), Magönértékelések Skála (Core Self-Evaluation Scale: CSES) adaptációja, összevetve a Rosenberg Önbecsülés Skálával (RSES).

  • Az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló magatartásminták vizsgálata általános és középiskolai diákoknál

    H0: csak a 70 kérdéses kérdőívet használta és a fiúk-lányok összevetésben használta.

    H0: eltér egymástól az iskolai erőszakra adott magatartásminták szerkezete a lányoknál és a fiúknál. Ebben az életkorban is mindkét nem az áldozattá válás legfôbb összetevôjének a társas támasz elvesztését érezte, melyet lányoknál az érzelmi reakció. A támadó magatartásminta minden korosztály esetében jelentôs, szignifikáns mértékben volt jellemzôbb a fiúkra, mint a lányokra. Minden korosztálynál jelentôs mértékû eltérést találtunk az affektív reakció terén, amelyre a lányok sokkal hajlamosabbnak mutatkoztak, mint a fiúk

    VASSNÉ FIGULA ERIKA, MARGITICS FERENC, MARGITICS LÁSZLÓNÉ, MADÁCSI MÁRIA, PAUWLIK ZSUZSA, ROZGONYI TIBORNÉ 2009 Mentálhigiéné és Pszichoszomatika – mental.10.2009.2.1.pdf

    Cél: Iskolai gyakorlatban előforduló erőszakos magatartás és viselkedésminták szerkezete

    előfordulási aránya: 1támadó, 2álldozat, 3csatlakozó beavatkozó, 4segítő beavatkozó, 5szemlélô

    Az iskolai gyakorlatban az iskolai erôszakkal kapcsolatos magatartás- és viselkedésminták vizsgálatára kutatócsoportunk tesztfejlesztő eredményeként kialakított Iskolai Erőszak Kérdőívet használtuk.

    Az általános iskolai korosztálynál (11-14 év) az iskolai erőszakra adott reakciók közül a leggyakrabban előforduló magatartásminta – nemektől függetlenül – a segítő beavatkozás volt.

    Dan Olweus nevéhez köthető a Zaklató / Áldozat Kérdőív kidolgozása, amely különböző országokban végzett kutatásokban is hasznosnak bizonyult.

  • AZ ISKOLAI ERŐSZAK SZEMÉLYISÉGTÉNYEZŐI

    énhatékonyság, kontrollképesség, érzelmi intelligencia

    Figula Erika, Margitics Ferenc

    2013

    ISKOLAI ERŐSZAK KÖNYVEK

    Aziskolaierszakszemlyisgtnyezi.pdf (oned)

    A pozitív megközelítés feladata az iskolai prevenció megvalósítása.

  • A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás

    SALLAY VIOLA, MARTOS TAMÁS, FÖLDVÁRI MÓNIKA, SZABÓ TÜNDE, ITTZÉS ANDRÁS 2014 Mentálhigiéné és Pszichoszomatika REAL – az MTA Könyvtárának Repozitóriuma mental.15.2014.3.7.pdf

    Rosenberg Önértékelés Skálájánk magyar változata (RSES-H) a belső konzisztenciájának vizsgálata alapján egy megbízható és érvényes mérőeszköz.

  • Iskolai bántalmazás a diákok perspektívájából

    Siegler Anna 2020 Iskolakultúra 33495-Article Text-37809-1-10-20200729.pdf

    Siegler (2020) kutatásában megállapítja, hogy a diákok eltérő mentális állapotot tulajdonítanak társaiknak attól függően milyen szerepben észlelték magukat a bullying dinamikájában.

    Módszertan:

    Az adatgyűjtés során, az iskolák képviselőinek személyes megkeresése után, az igazgatók írásbeli tájékoztatásban részesültek a vizsgálat menetéről, a használt mérőeszközökről, és engedélyükkel történt a kérdőíves adatfelvétel. Az osztályokat tanító pedagógus segítségével szülői tájékoztatók és passzív beleegyező nyilatkozatok kiosztására került sor, melyeket csak abban az esetben kellett visszajuttatniuk, ha a szülő nem egyezett bele abba, hogy a vizsgálatban gyermeke részt vegyen. Ezt követően csoportos kitöltés
    segítségével 20-30 percben a diákok papíralapon töltötték ki a kérdőív csomagot, melyet

    Az adatfelvételbe 10 darab kilencedik évfolyamra járó osztály vonódott be, Összesen 138 diák kérdőívét dolgoztuk fel

    Mérési eszközök:

    A bántalmazásban betöltött szerep mérésére Ken Rigby-féle Iskolai Bántalmazás Kérdőívet használtam (BPQ – Rigby és Slee,1993), amely a gyermek által érzékelt bántalmazást és általa elkövetett zaklatásokat méri. A kérdőív összesen 20 itemet tartalmaz
    és 3 faktorba telítődik: Zaklató, Áldozat és Proszociális