Teszt2023

Kategória: elmélet

  • A pszichológiai kutatás módszertana

    Szokolszky Ágnes

    2020 Osiris Kiadó Budapest

    A korrelációs kutatási stratégia természetesen előforduló változók közötti statisztikailag megalapozott megalapozott összefüggéseket vizsgál. Az adatgyűjtés módszere lehet kérdőív. (320)

    Egy kérdőíves vizsgálat lelke maga a kérdőív. A kérdőív egy módszertanilag megalapozottan kifejlesztett és megszerkesztett kérdéssor, amely a kutatás középpontjában álló konstruktumra irányuló behatárólt (struktúrált) válaszokat hív elő. (365)

    A megfelelő kérdőív használata, gondos kidolgozási folyamaton megy keresztül, megbízhatóságra érvényességre kérdőív pszichometriai megalapozottságára eredményeik összvethetőek

  • Pszichológia mindenkinek

    Philip Zimbardo

    2017 Libri Kiadó Budapest

    A nevelési stílus négy kategóriába sorolható: autoriter, irányító, engedékeny, közönbös. (219)

  • Fejlődéslélektan

    Michael Cole, Sheila R. Cole 2006 Osiris Kiadó Budapest

    A szociális tanulás elméletének képviselői úgy vélik a megfigyelés és megerősítés révén sajátítják el a gyerekek, hipotéziseket állítanak fel a helyes viselkedésről. Bandura szerint a megfigyeléses tanulás a következő tényezőktől függ: hozzáférhetőség, figyelem, emlékezet, mozgásreprodukció, motiváció. Kohlberg szerint a nemi identitás kialakítása kognitív fejlődés eredménye. (386-389)

    Kohlberg szerint az erkölcsi fejlődés három szintre azokon belő két szakaszra így összesen hat szakaszra osztható, amelyek a gyerekkortól a felnőttkorig tartanak. Az erkölcsi gondolkodás mérésére Kohlberg történeteket talált ki. A második szakaszban többé már nem függenek egy erős külső forrástól abban, hogy eldöntsék mi jó és mi rossz. A viselkedést a csoporttagok közötti kölcsönös viszonyok szabájozzák. A harmadik szakaszban 10-11 éves kortól a társaskapcsolataikba erkölcsi szempontomszerint ítélkeznek. Az önérdekkelk szemben fontosabbnak tartják a közös érzéseket, egyezségeket. (563-566)

    Akik nehezen alkalmazkodnak a társas környezethez, azokat a maladaptivitás veszélye fenyegeti. (586)

  • Iskolai erőszak kérdőív

    Erős igényük van az irányításra és a dominanciára. Impulzivitásuk és ellenséges érzelmeik, externalizáló zavaraik alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy a mások feletti uralmukat, a másoknak okozott fájdalmat, szenvedést elégedettséggel, pozitív élményként élik
    meg. A zaklatók között vannak olyan diákok akik részesei, de nem kezdeményezői az erőszakos cselekményeknek (őket passzív zaklatók
    megkülönböztető jelzéssel illetik)

    Figula Erika -Margitics Ferenc -Barcsa Lászlóné -Madácsi Mária – Pauwlik Zsuzsa – Rozgonyi Tiborné 2008 Krúdy Könyvkiadó Nyíregyháza – IskolaiErszakKrdvtesztsFelhasznlikziknyv.pdf

    A bullying/viktimizáció a családok körében és az iskolákban (a
    tanárok, a diákok, a gyermekközösségek életében) akár ösztönösen,
    akár tudatosan mindig is jelen volt és jelen van.

    Ebben a kérdőívben olyan állításokat találsz, amelyek olyan
    viselkedésekre utalnak, amelyeket az iskolában -társaiddal vagy
    társaid között- történt konfliktusok során tapasztalhatók. Minden
    állításhoz négyféle válaszlehetőség tartozik:

    Az Iskolai Erőszak Kérdőív 5 dimenzó mentén tárja fel az iskolai életben előforduló erőszakos jelenségeket: áldozat, csatlakozó beavatkozás, segítő beavatkozás, szemlélő, támadó.

    A kérdőív három konstruktumot definiál: áldozat, szemlélő, támadó, melyet egyes alskálák mérnek.

    A tipikus iskolai áldozatok a tanulók többségéhez viszonyítva
    sokkal szorongóbbak, érzékenyebbek, aggódóbbak, csendesebbek.

  • A szemlélők szerepe az iskolai zaklatásban

    Alapvető fontosságú a tanárok és diákok zaklatással kapcsolatos edukációja, mivel kevés az információjuk a zaklatás különböző
    megnyilvánulási formáiról, a rövid és hosszú távú káros hatásairól és a közbeavatkozási lehetőségekről.

    KÖRMENDI Attila, SZKLENÁRIK Péter 2014 ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA – AP_2014_2_Kormendi_Szklenarik.pdf

    A szemlélők fontos szerepet játszhatnának a zaklatás megelőzésében és kezelésében.

  • Bullying in schools: the state of knowledge and effective interventions

    Az áldozattá válás számos internalizáló problémával jár, mint például a depresszió, a szorongás és az alacsony önbecsülés (Cook et al., 2010 ; Hawker & Boulton, 2000 ). Az áldozattá válás számos interperszonális nehézséggel is összefügg, mint például a kortársak elutasítása, a kortársak alacsony elfogadása, a kevés barátság vagy a barátság hiánya és a barátság negatív minősége (Cook és mtsai, 2010 ; Hawker és Boulton, 2000 ). Emellett a külső problémákkal küzdő és alacsony szintű proszociális viselkedésű gyerekek nagyobb valószínűséggel válnak áldozattá (Card, 2003 ; lásd a zaklató áldozatokról szóló részt). az önbizalomhiányos és bizonytalan gyerekek agresszióra ösztönző felismeréseket válthatnak ki a potenciális zaklatókban. Gyakran a legkedvezőtlenebb otthoni környezetből származnak, amelyet rossz bánásmód és elhanyagolt szülői nevelés jellemez

    Ersilia Menesini, Christina Salmivalli 2017 https://doi.org/10.1080/13548506.2017.1279740 Psychology, Health & Medicine – Bullying in schools the state of knowledge and effective interventions.pdf

    Az iskolai évek során a zaklatás az erőszak egyik leggyakoribb megnyilvánulása a kortársak körében

  • School bullying from a sociocultural perspective

    Az iskolai zaklatás szociokulturális szemszögből

    A szociokulturális megközelítések gyökerei Vigotszkij (1978) munkájában találhatók

    Rachel E. Maundera, Sarah Crafter 2018 Aggression and Violent Behavior ScienceDirect Elsevier 1-s2.0-S1359178917302082-main.pdf

    Az iskolai zaklatás fontos probléma, a cikkben szociokulturális elméleti keretek segítségével fejlesztjük az iskolai zaklatással kapcsolatos gondolkodásunkat. Három fő téma körül tekintjük át a meglévő irodalmat: 1) A zaklatás fogalmi meghatározása és értelmezése; 2) A zaklatás kapcsolati vonatkozásai 3) A zaklatás mint valaki életpályájának része. A megfélemlítés kontextusfüggő, és figyelmet kell fordítani a szituált kapcsolatokra és a viselkedést körülvevő többféle helyzetre.