Michael Cole, Sheila R. Cole 2006 Osiris Kiadó Budapest
A szociális tanulás elméletének képviselői úgy vélik a megfigyelés és megerősítés révén sajátítják el a gyerekek, hipotéziseket állítanak fel a helyes viselkedésről. Bandura szerint a megfigyeléses tanulás a következő tényezőktől függ: hozzáférhetőség, figyelem, emlékezet, mozgásreprodukció, motiváció. Kohlberg szerint a nemi identitás kialakítása kognitív fejlődés eredménye. (386-389)
Kohlberg szerint az erkölcsi fejlődés három szintre azokon belő két szakaszra így összesen hat szakaszra osztható, amelyek a gyerekkortól a felnőttkorig tartanak. Az erkölcsi gondolkodás mérésére Kohlberg történeteket talált ki. A második szakaszban többé már nem függenek egy erős külső forrástól abban, hogy eldöntsék mi jó és mi rossz. A viselkedést a csoporttagok közötti kölcsönös viszonyok szabájozzák. A harmadik szakaszban 10-11 éves kortól a társaskapcsolataikba erkölcsi szempontomszerint ítélkeznek. Az önérdekkelk szemben fontosabbnak tartják a közös érzéseket, egyezségeket. (563-566)
Akik nehezen alkalmazkodnak a társas környezethez, azokat a maladaptivitás veszélye fenyegeti. (586)
Vélemény, hozzászólás?